Haladjunk szépen tovább a nemi szerveink folyamán, következzék a hüvely! A hüvely köti össze a külső és belső nemi szerveket, emellett itt történik a nemi aktus (klasszikus része), illetve a hüvely alakul át szülőcsatornává szülés során.
Ez egy izmos falú cső, elől a hólyag, hátul a végbél a szomszédja, felül ide nyílik a külső méhszáj. Alul a szűzhártya határolja, ami az első együttlétkor „szakad” át (vagy ha lovagolsz/tornász vagy/ráesel, stb…). Itt is érvényes az ismételgetett kedvenc mondatunk: nincs két egyforma alakú, vastagságú szűzhártya.
A hüvelybe lógó méhszáj boltozatokra osztja a hüvely felső részét, elülső – 2 oldalsó – hátsó boltozatra. Hogyha előrehajló (anteflektált) méhed van, akkor a méhszájad ebbe a boltozatba „néz” bele. Az ejakulátum is idekerül az aktus során és juthat fel a méhbe. Az oldalsó hüvelyboltozathoz hozzáfekszik 2 oldalon a 2 húgyvezeték. A hátsó boltozat mögött található a hasűr legmélyebb pontja, a Douglas üreg. A hüvely falát redőzött nyálkahártya, kollagénrostok és simaizmok hálózata alkotja. A nyálkahártya és az izomréteg szorosan összetapadnak, ez teszi lehetővé, hogy a hüvely szülésnél extrém tágulásra legyen képes.
És még egy kicsi érdekesség: a hüvely felső 2/3-ában kevesebb az idegvégződés, ezért fordulhat elő, hogy nem érzed a fennmaradt tampont pl.
És van még egy fontos terület itt, amin még mindig megy a vita, hogy micsoda és egyáltalán létezik-e: a G pont. Ami biztos: a hüvely mellső falán, a has felőli oldalon, a bemenettől 3-5 centire található szivacsosabb, „érdesebb” tapintatú terület, ami izgalom hatására megduzzad (és igazából csak ekkor lehet tapintani). Ez a női nemiség egyik legfontosabb erogén zónája, „elméletileg” nem létezik és csak a csikló idelógó lába ingerelhető belülről. (Felőlem aztán vitatkozzanak rajta a tudósok, hogy a csikló része-e vagy sem, külön szerv vagy sem, hüvelyi vagy egyéb orgazmusért felelős-e vagy sem, FOGLALKOZZATOK VELE!!)
